Az atomok természetüket tekintve szilárd részecskék, önmagában mindegyik egy parmenidészi Egy (azt, hogy mégsem láthatjuk kicsinységükkel magyarázható: olyan kicsinyek, hogy érzékszervekkel nem hozzáférhetőek), amelyek nem tartalmaznak magukban semmiféle ürességet, azonban súllyal, kiterjedéssel rendelkeznek, önmagukban színtelenek, íztelenek és szagtalanok. Az atomok alakjukban is különböznek, létezik: homorú, domború, horgokkal ellátott és sok másféle. Az atomok, mint nevük is jelzi (gör. a-tomos, oszthatatlant jelent) matematikailag oszthatatlanok, nem keletkeztek és nem is pusztulnak el soha: örök létezők. forrás: wikipedia
A testek szilárdságát illetve a hőjelenségeket próbálja az anyagi részecskék mozgásának hipoté-zisével magyarázni.
Az általa megfogalmazott kémiai törvények (tömegmeg-maradás, tömegviszonyok megmaradása és a többszöri tömegviszonyok törvénye) arra a következtetésre vezetik, hogy minden egyszerű kémiai anyagnak kell létezzen egy legkisebb alkotó köve, atomja. Annyiféle atom, ahányféle elem, az atom gömb alakú, egy vegyületben a részt vevő elemek aránya állandó, akármennyi anyagból is keletkeznek.
1894-ben forgó tükrös módszerrel megmérte a katódsugárzás sebességét, melyről kimutatta, hogy ezred része a fénysebességnek. 1897-ben azt tapasztalta, hogy a katódsugárzás elektromos mezőben is eltéríthető. 1899-ben meghatározta az elektron töltését, de elég nagy hibával. Ebben az évben azt is megmutatta, hogy a fényelektromos jelenség során kilépő részecskék fajlagos töltése megegyezik a katódsugárzás részecskéinek fajlagos töltésével, tehát a fényelektromos jelenségben is elektronok lépnek ki az anyagból. 1904-ben megalkotja saját atommodelljét. 1907-ben rájött arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg alkalmazva, a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű részecskék becsapódási nyomai parabola íven helyezkednek el. Kísérletileg sikerült megcáfolnia az atom oszthatatlanságáról szóló elméletet. forrás: wikipedia
Első kísérletek és számítások az atomban uralkodó méretviszonyokról. Az első mérések és elképzelések Lénárd Fülöptől származnak még 1902-ből. Felmerülnek az első gondok is, ez a modell a klasszikus fizika szerint nem lehet stabil, ami ellentmond a megfigyelésnek.
1 Az atomban az elektronok csak olyan stacionárius körpályán mozoghatnak amelyeken a perdületük a ħ egész számú töbszöröse és amelyeken nem sugároznak ki és nem nyelnek el energiát. 2 Energia kibocsájtás vagy elnyelés csak akkor következik be amikor az elektronok egyik stacionárius pályáról egy másik hasonló pályára ugranak. A kibocsájtott vagy elnyelt energia nagysága könnyedén számolhazó a két pálya közötti energiakülönbségből.
Relativisztikusan korrigált bolygómodell
Egy atomban nem található két olyan elektron melyeknek azonos kvantumszámaik lennének. Ez már masszívan kvantummechanika
Kidolgozza a kvantummechanika legalapvetőbb egyenletét, a Schrödinger-egyenletet, melyet hidrogénre megoldva visszakapjunk a pontos mérési eredményeket (Rydberg-formula).
Felfedezte a neutronokat, bebizonyította, ahogy az atommagok protonokból és neutronokból állnak, és ezeknek tömege közel azonos.
We'd love to hear from you. Please send questions or feedback to the below email addresses.
Before contacting us, you may wish to visit our FAQs page which has lots of useful info on Tiki-Toki.
We can be contacted by email at: hello@tiki-toki.com.
You can also follow us on twitter at twitter.com/tiki_toki.
If you are having any problems with Tiki-Toki, please contact us as at: help@tiki-toki.com
Close